Készitetette: Jakobetz László –
A Budapesti Sakkszövetség története
A megalakulás
1951-ben teljes politikai átszervezésen ment keresztül a hazai sportélet. Önálló fővárosi sakkszövetség nem létezett, de a Budapesti Testnevelési és Sportbizottság (BTSB) mellett – sakk-főelőadóval – működő ún. társadalmi sakkszövetség igen, amely rendkívül sok sakkeseményt rendezett. (Megjegyezzük: a Magyar Sakkszövetség az Országos Testnevelési és Sportbizottság /OTSB/ mellett működő szintén társadalmi sakkszövetség volt ekkor, felváltva az 1945-ben alakult Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetségét, a MADOS- t.)
A forradalmi események után, 1956 végén–1957 elején vált hivatalos alszervezetté a Budapesti Sakkszövetség (BSSZ), ami a mai napig – jelenleg származtatott jogi személyként – létezik ezzel az elnevezéssel. Saját sakklapja, a Budapesti Sakkhíradó is ettől az évtől datálható, amikor már rendszeresen megjelent. Az 1949-ben Sakkhíradó néven induló MADOS-kiadvány nem tekinthető ugyan az elődjének, ám döntő részben fővárosi eredményeket és híreket közölt. Ezekben az években több mint tízezer(!) igazolt versenyző sakkozott Budapesten.
Az 1989-es rendszerváltás óta a főváros sakkélete hullámzik mennyiségileg és minőségileg egyaránt, ugyanakkor a legnagyobb nevelőklubot továbbra is itt találhatóak.
BSSZ-címer
A budapesti csapatbajnokságok története
1925-ben Muhr Gyula szervezésével indult és kezdetben 12 fős klubok csapatgyőzelemre játszották a fővárosi bajnokságot, később 16, 1939-től 12 táblás, majd 14 táblás lett. Az utóbbi évtizedekben ismét tucatnyian játsszák csapatonként.
A ’30-as évek közepétől már táblapont-számítást alkalmaztak. A sakk-körök, egyletek, klubok nagy száma miatt gyakran öt, sőt néha hét osztálycsoportban folyt a pontvadászat, az utolsó szekciót időnként hívták ligabajnokságnak is, ami a későbbi tartalékbajnokság („fakó”) elődje volt, majd az ötvenes években nevezték Bedő-Kupának is. A fővárosi utolsó fordulókat a hatalmas létszám ellenére többször is közös helyszínen (Weiss Manfréd Művek Sportcsarnoka, Pesti Vigadó, MÁVAG-gyár színházterme, Emergé-gyár kultúrterme) rendezték, ahová nem egyszer külön HÉV-szerelvényekkel vitték a lelkes versenyzőket…
A II. világháború után Nagy-Budapest bajnokságnak hívták, és ekkor már vidéki csapatok indulását is engedélyezték, aminek aztán logikus következménye lett az önálló országos csapatbajnokság kiírása 1957-ben. (1949 és 1956 között is eldöntötték az országos bajnoki címet, több ízben a budapesti és vidéki csapatgyőztesek /vagy megyeválogatottak/, helyezettjeinek mérkőzésével.) Érdekesség, hogy például 1950-ben több mint ötszáz csapat vett részt a főváros különböző csapatversengéseiben! A magasabb osztályú budapesti csoportokat szovjet-orosz (Botvinnik, Csigorin) és magyar (Maróczy, Charousek, Boros, Havasi, Steiner E., Pongrácz, később Asztalos, Szén, Réthy, még később Barcza és Erkel) hírességekről nevezték el.
Emellett különböző kupaversenyek, vállalati csapattornák és szakmaközi bajnokságok színesítették Budapest sakkéletét a század első felében. Az első önálló női csapatbajnokságot – 8 gárdával – 1949-ben írták ki. Menet közben többen visszaléptek, s végül a győzelmet a Tatabánya szerezte meg. Az ifjúsági csapatbajnokság premierjére 1953-ban került sor 12 indulóval. Az 1960/61-es idényben a – területi alapon – két csoportban megrendezett legmagasabb osztályt Maróczy-csapatversenynek hívták, amiben részt vettek a legjobb vidéki csapatok is… Ez volt a később bevezetett hivatalos OB II. előszobája.
A fentiekből kitűnik, hogy tartalmilag és játékerőben nagyon nagy különbségek voltak egyes esztendők fővárosi csapatbajnokságai között, ám a budapesti csapatok rangsorát valójában az NB I./Szuperliga eredménye adja meg.
Budapesten három olyan sakkcsapat van, amelyik a BSSZ megalakulása óta (vagy annál is régebben) azonos néven, folyamatosan működik: Bp. Vasas 1927, Vízügy 1954, BEAC 1957. Mindegyikük hosszabb-rövidebb időt töltött az OB/NB I.-ben is, tehát patinás szakosztályokról van szó, amelyekben számos nagymester játszott.
A Budapesti Sakkszövetség tisztségviselői 1956 óta
Elnökök
Mohácsi László (1956-1984)
Szécskay Győző mb. (1984)
Szegedi Andor (1985-1993)
Kovács Ernő (1993-1999)
Gaál József (1999-2009)
Lázár András (2009-2011)
Révész Máriusz (2012-2019)
Lovas Zsolt (2019-2026)
Dr. Flumbort András (2026-)
Főtitkárok
Gáspár János (1956-1979)
Fekete Géza (1980-1985)
Ambrus Zoltán (1985-1989)
Fazekas György (1989-1993)
Száraz Sándor (1993-1999)
Dr. Nagy Sándor (1999-2009)
Paksai Tamás (2009-2014)
Gyömbér Tamás (2014-)
A Budapest Sakkozásáért Díj kitüntetettjei
2009: Nagy Pál, Dr. Nagy Sándor, Valis János
2010: Káposztás Miklós, Sinka Brigitta, Strenner Jenő
2011: Cuibus János, Haág Ervin, Krizsán Edith
2012: Lengyel Levente, Nyulász János, Szefcsek Gábor
2013: Dr. Liptay László, Ozsváth András, Zsinka László (postumus)
2014: Ádám György, Schenker Tamás, Waldmann Iván
2015: Bottlik Iván, Fazekas György, Fehér Gyula
2016: Portisch Lajos, Jakobetz László, Matuska Miklós
2017: Polgár Judit, Krizsány László, Papp László
2018: Orsó Miklós, Nagy László, Dr. Körmendy György
2019: Nógrády Vilmos, Paksi Gyula
2026: Lovas Zsolt